Döntéshozatal és az őt övező mítoszok

Az első és legfontosabb, amit meg kell értenünk: a világ, amiben élünk. Bátran kijelenthetjük, hogy soha nem volt ennyire felgyorsult az életünk és egyelőre fogalmunk sincs arról, hogy hova fog ez vezetni. Az innovációnak, a technikai fejlődésnek köszönhetően manapság sokkal több inger és információ ér bennünket nap, mint nap, mint amit az emberiség valaha is elképzelt volna. Ebben a felgyorsult világban az agyunknak arra kellett „ráhangolódnia”, hogy elképesztően gyorsan hozzuk meg döntéseinket. Tény azonban, hogy az idő rövidsége és a döntéseink megalapozottsága egymással fordítottan arányosak, hiszen minél kevesebb a rendelkezésre álló idő, annál kevesebb körülményt és kockázatot tudunk számba venni döntéseink meghozatala előtt.

Tagadhatatlan, hogy ebben a felgyorsult világban, döntéseinknél sokszor fordulunk az internethez. Az internet nyújtotta információs sztrádán, a keresőmotorok segítenek bennünket a lehajtók, a pihenők, a benzinkutak, stb. megtalálásában. Sokszor azonban a rossz lehajtót, a zsúfolt pihenőt, a drágább benzinkutat, stb. mutatják meg nekünk, egyszóval félrevezető információt kapunk tőlük, amelyek pont, hogy meggátolnak bennünket abban, hogy a döntéseink megalapozottak legyenek.

Íme néhány kijelentés, amit előszeretettel hangoztatunk a döntéseinkkel kapcsolatban és a mögöttük lévő mítoszok:

  • "Hatékony vagyok!” Sokan úgy vélik, hogy a hatékonyság egyenlő a gyorsasággal. A gyorsaság és az alaposság alapvetően egymással szemben állnak, így nem kizárt, hogy a gyors döntés egyenlő a rossz döntéssel.
  • „Ezt a problémát most kell megoldani!” Klasszikus példa a „nem látja a fától az erdőt” szindrómára. Tekintve, hogy a probléma gyökere sokszor a háttérben, vagy a részletekben rejlik, a szűklátókörű megközelítés hatástalan lesz, nem fogjuk elérni vele a kívánt eredményt.
  • „Tudom, hogy igazam van; csak megerősítésre van szükségem!” Azt gondolom, hogy szinte mindannyian hallhattuk már ezt valakitől, és talán sokan ki is ejtettük egyszer-egyszer a szánkon. A tipikus példája annak, amikor valaki nagyon erősen hisz a saját igazában, de a valóság nem őt igazolja. A „vakon hiszünk valamiben” effektus gátol meg bennünket abban, hogy azt lássuk, amit látnunk kell, a helyett, amit látni szeretnénk.
  • „Minden szükséges információ birtokában vagyok!” Az előbbre jutás égisze alatt, fejleszteni tudjuk magunkat, döntéseinket azzal, hogy rászánjuk az időt az elemzésre és megkérdőjelezünk mindent, amit eddig támpontnak hittünk. Nagyképű dolog azt gondolnunk, hogy mindig, minden információ rendelkezésünkre áll.
A fenti kijelentések csak néhány a több tucatból, de az alábbi tévhiteket erősítik meg bennünk, amelyek rossz irányba visznek el döntéshozatalaink során:
  • Mivel elfoglalt emberek vagyunk, nem kell időt szánnunk arra, hogy jó döntéseket hozzunk.
  • Racionálisan gondolkodunk, képesek arra, hogy megoldjunk bonyolult és nagytéttel járó dolgokat a fejünkben.
  • A döntéshozatal egyszemélyi dolog, nincs szükség arra, hogy bevonjunk másokat.

Mindhárom feltételezés hibás és félrevezető, egyúttal megnehezíti a világos gondolkodás és elemzés előtti utunkat. Tekintettel arra, hogy nem gépek-, hanem közösségben élő emberek vagyunk, a válaszreakcióhoz időre van szükségünk és arra a képességre, hogy megkérdőjelezzük a vitathatatlannak tűnő tényeket.

Ha így járunk el, biztosan jobb döntéseket fogunk hozni a jövőben!